Eseménynaptár

2020. augusztus

h k sze cs p szo v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 
 

Hírlevél feliratkozás

2020. február 24.

Erdélyi Sándor kiállítása

Időpont: 2020. február 05. 08:00 - 2020. február 26. 20:00
Helyszín: Bakta galéria

"Nagyon nehéz elmagyarázni ezt a kozmikus vallásos érzést valakinek, akiből ez teljesen hiányzik… Szerintem a művészet és a tudomány legfontosabb szerepe, hogy felébressze ezt az érzést és életben tartsa azokban, akik fogékonyak rá."

- Albert Einstein

Erdélyi Sándor 1954-ben született Somogy megyében. 1973-ban érettségizett a pécsi Művészeti Szakközépiskolában, ötvös szakon. Kezdetben olajjal és pasztellel dolgozott, majd később tért át a plasztikus technikára. Mindig érdekelték az öreg, kiszáradt fák. A távoli múltban gyökerező, ott kiteljesedő élet után már szinte nincs jelenük, jövőjük pedig egyáltalán nincs – mégis tiszteletet parancsolnak. Visszatérő témái a sziklák és hegyek. Rajtuk járva a messzeség felemelő élményét éljük át, ahol szabadon szárnyalhat a szellem és megmutatkozik a lélek végtelen szabadsága; az ember magára talál(hat).

Megnyitó:

  • 2020. február 5. (szerda) 17:30

Információ:

  • A kiállítás nyitvatartási ideje: hétköznap 8-20 óráig, szombaton 8-18 óráig, vasárnap zárva.
  • A belépés díjtalan.

Művészettörténeti Szabadegyetem - Az expresszionizmus: stílus és jelentésváltozatok

Időpont: 2020. február 24. 17:30
Helyszín: Csatár terem

Általánosan elterjedt nézet, hogy az expresszionizmus német mozgalom, a szót magát egy francia kritikus írta le 1908-ban, egy francia festőművészre alkalmazva. De ebben az évben jelentette ki Matisse is „Egy festő feljegyzései” című értekezésében, hogy „mindenekelőtt az expresszióval (kifejezéssel) foglalkozom…”. Az expresszionizmus megnyilatkozási formái nagyszámúak és különfélék, és a művészet valamennyi műfajában fellelhetők. Nem csak a képzőművészetben, az irodalomban, a zenében, a színpadon, a filmben, de az építészetben és az iparművészetben is jelen volt, hiszen ami életre hívta, az az adott társadalmi állapot kísérője volt. Valójában az akkori pozitivista szemlélettel szembenálló, ha tetszik ellenzéki felfogás volt, mely magában hordozta a naturalizmus illetve az impresszionizmus eszközrendszerével való szembenállást. Az élet valamennyi területén (iparban, kereskedelemben, politikában…) felértékelődött az egyén szerepe. A szabad kereskedelem és az új ipar megkövetelte a szabadságot, legfőképpen azt, hogy az egyén megszabaduljon a társadalmi magatartást meghatározó régi szabályoktól. A művészet részéről mindez egyértelműen a tagadásban mutatkozott meg. Manapság szinte minden megnyilvánulásra vonatkoztatják, melyekre jellemző a szubjektivitás, így a stilárisan és módszerében teljesen eltérő, önmagukba zárt törekvésekre is. Figyelnünk kell a fogalomhasználatra. Az expresszionizmus nem azonosítható általában az expresszivitással.

Előadó:

  • Dr. Aknai Tamás, művészettörténész

Jegyárak:

  • 1.000 Ft, nyugdíjas/diák: 500 Ft

Online jegyvásárlás

Szív, ha üt, magyar – greCSÓKOLlár 2.0

Időpont: 2020. február 24. 19:00
Helyszín: Rendezvényterem

Ilyen az, amikor két sokoldalú, kreatív, alkotóereje teljében levő, méltán népszerű művész egymásra talál: a dalszerző, szövegíró, frontember (Kistehén) és a sokkötetes író, színpadi szerző közös estje kötelező program mindenkinek, aki meg kíván győződni arról, hogy az igényes, magas nívójú kortárs művészet is lehet magával ragadóan élvezetes és szórakoztató. A greCSÓKOLlár két nagyszerű alkotó és kiváló előadói képességekkel rendelkező színpadi ember közös gondolkodásának, párbeszédének feszesre komponált, ám számos rögtönzéssel, spontaneitással teli műsora a barátságról, szerelmekről, szeretőkről, maradásról és menekülésről, reményről és lemondásról, elindulásról és megérkezésről, otthonról és otthontalanságról. Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák közös dalokban és új novellákban elbeszélve – hozzánk és rólunk szóló történet mindahány. A zenés kalandozás különlegessége, hogy a hazai underground egyik legsokoldalúbb szereplője, az immár két remek novelláskötetet is kiadott Kollár-Klemencz László prózaíróként, a páratlanul népes olvasótáborral rendelkező Grecsó Krisztián pedig zenészként és dalszerzőként is bemutatkozik. Teszik mindezt mindennemű művészi allűröktől mentes, végtelenül vonzó, személyes hangnemben, miközben elmosódnak a műfaji különbségek, s a zenei, az előadói és az irodalmi megszólalás egymásban oldódik fel. (Írta: Keresztury Tibor)

Az est vendége Dés László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas dzsesszzenész, zeneszerző, előadóművész, aki számtalan zenésszel, előadóművésszel, színésszel dolgozott együtt, kortárs írókkal (Esterházy Péterrel, Grecsó Krisztiánnal, Parti Nagy Lajossal, Spiró Györggyel, Závada Pállal) közös estjeinek népszerűsége töretlen. Számos film és musical fülbemászó zenéjét köszönhetjük neki. Hangszere a szoprán- és tenorszaxofon, játékát az érzékeny és "szubjektív hang", az improvizációs dallamvezetés jellemzi.

Az előadáson közreműködik még Mákó Kató (vokál és archaikus ütőshangszerek) és Vajdovich Árpád (bőgő és vokál).

Információ:

  • Jegyár: 2.500 Ft

Online jegyvásárlás

up