Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 

Hírlevél feliratkozás

2018. március 20.

Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíjasok V. bemutatkozó kiállítása

Időpont: 2018. március 02. 17:00 - 2018. március 28. 20:00
Helyszín: Bakta galéria

Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíjasok V. bemutatkozó kiállítása és az ösztöndíj pályázat 2018. évi eredményhirdetése

Az ösztöndíj célja: Évente egy fiatal képző- vagy iparművész támogatása alkotói tevékenységének fejlesztése, kiteljesítése, szakmai elképzeléseinek megvalósítása érdekében. Tanulmányaihoz vagy kutatómunkájához nyújt támogatást. A pályázat kiírója: Víz'P'Art Közalapítvány

Kiállító:

  • Jánosi Kata festőművész, a 2017. évi nyertes, s néhány munkával Könyv Kata festőművész, a 2014. évi nyertes

Megnyitja:

  • Fusz György, a Víz'P'Art Közalapítvány elnöke

Közreműködik:

  • Németh Judit előadóművész, a Víz'P'Art Közalapítvány kurátora

Moderátor:

  • Rühl Gizella, a Víz'P'Art Közalapítvány alelnöke

Információ:

  • A kiállítás megtekinthető: 2018. március 28-ig.

Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem: Magyar Művészek Európában - II. előadás

Időpont: 2018. március 20. 17:30
Helyszín: Csatár terem

Zsigmond csibukja. München vagy Párizs? (Szinyei M. Pál)
A tapasztalat és a benyomás között

Szinyei Merse Pál csibukkal örökítette meg 1866-ban a nála két évvel fiatalabb öccsét, Szinyei Merse Zsigmondot (aki Bécsben végezte az Orvosegyetemet...) Maga a Müncheni Akadémiát látogatta, és itt bukott meg a Majális című képével 1873-ban. Szinyei ifjonti vakmerőséggel kereste a plein air minden nehézségét, a színek tüzét, az impresszió egységét. Volt egy drámai vétsége. Akadémista korában Gustave Courbet tolmácsa volt egy 1869-es nemzetközi kiállításon… A 19. század harmadik harmadának egyik kulturális dilemmája: München vagy Párizs? Szinyei fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, egyéni hangja, koloritjának gazdagsága. Egyéni formanyelve már 1869-ben a magyar plein air festészet első remekeit jellemezte (Ruhaszárítás és Hinta, MNG). A Majális 1873-ban öltött végleges formát (MNG). Ma az európai festészetben is fontos helyet elfoglaló plein air képe azonban nem ért el sikert, alkotója abbahagyta a rendszeres munkát. Hazament jernyei (Felvidék, Sáros megye) birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és csak kedvtelésből festegetett. Remekművek is kerültek ki a műterméből (Lilaruhás nő, 1874., MNG). 1882-ben Bécsben a Pacsirta c. képe is kedvezőtlen bírálatot kapott, 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanekkor kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta.

Információk:

  • A belépés ingyenes

Letöltés:

up