Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 

Hírlevél feliratkozás

2017. március 01.

Vízfestők 25 - Jubileumi kiállítás

Időpont: 2017. február 18. 11:00 - 2017. április 02. 18:00
Helyszín: Művészetek Háza

 

„VÍZFESTŐK 25”
Jubileumi kiállítás
 
Megnyitja:
P. Szabó Ernő művészettörténész
Közreműködik:
Lozsányi Tamás orgonaművész
Moderátor:
Csötönyi László
 
Kiállítók:
Akiram, Bálint Ádám, Balogh Géza, Benes József, Bikácsi Daniela, Bukta Imre, Butak András, Csala Ildikó, Csath Annamária, Csurka Eszter, Fehér László, Fischer Balázs, Foky Éva, Gaál József, F. Balogh Erzsébet, Földi Péter, Györgffy Sándor, Harmati Zsófia, Herbert Anikó, Hévízi Éva, Ikafalvai Farkas Béla, Jozefka Antal, Kádár János Miklós, Kis Sándor Lajos, Kopócsy Judit, Kovács Péter Balázs, Kováts Albert, Kőnig Frigyes, Krajcsovics Éva, Láng Eszter, Légrádi Viktor, Lobler Ferenc, Lóránt János Demeter, Lous Stuijfzand, Luzsicza Árpád, Madaras László, Magyar Gábor, Magyar János, Magyar Jószef, Mayer Berta, M. Novák András, Molnár M. György, Pokorni Péter, Revák István, Rómer Ilona, Sóváradi Valéria, Stefanovits Péter, Székhelyi Edith, Szilágyi János, Szily Géza, Szütcs Miklós, Újházi Péter, Ványai Magdolna, Végh András, Wanger János, Zilahi Ica Mária, Zöld Anikó
 
Megtekinthető: 2017. április 2-ig.
 
Cím: Művészetek Háza Szekszárd, Szent István tér 28.
Info: www.szekszardagora.hu, Tel: 74/511-247
Nyitva tartás: kedd-péntek 10.00-19.00
szombat-vasárnap 10.00-17.00
(A kiállítás hétfőn zárva tart.)
 
Szily Géza: Begóniával teli kert kutyával

Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíjasok Kiállítás

Időpont: 2017. február 24. 17:00 - 2017. április 04. 20:00
Helyszín: Bakta terem

 

Az emberi és a mesterséges határvidékén járunk. Az élő és a halott mezsgyéjén. Szabó Ottó installációja egyszerre feszeget aktuális és örök érvényű kérdéseket. Aktuális, amennyiben a robotika és a mesterséges intelligencia a robbanásszerű, exponenciális fejlődés küszöbére ért, és örök érvényű, amennyiben ezen a küszöbön kénytelenek vagyunk megállni, és újfent szembesülni a legalapvetőbb kérdésekkel: mitől emberi az emberi, önmagában való érték-e az élet, az ember áll-e a teremtés középpontjában, van-e egyáltalán lélek – és még sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amelyekbe évezredek óta törik bele a bicskája minden gondolkodó lénynek. Az ember a kezdetektől fogva a maga helyettesítésére alkot gépeket. Eleinte csak egy-egy funkciót váltottunk ki vele, aztán egyre többet. Az, hogy a robotika egyik meghatározó fejlődési irányát a humanoid robotok jelentik, mára nem a tudományos-fantasztikum területére tartozik: ez már a mi valóságunk. Szabó Ottó ültetvényese az ember utáni világot képviseli. Életet, fényt hív elő a sötétségből, terméketlenségből: ő a poszt-humán földműves. Ténykedését nézve elgondolkodunk: miért gondoljuk, hogy az élet pusztán szerves, biokémiai keretek között értelmezhető? Mi teszi élővé az életet? És mi különböztet meg bennünket egy géptől? Az értelem? A lélek? A kettő ugyanaz vagy egymásból következik? Ha mindaz az apokaliptikus romhalmaz, amit majd az emberiség maga után hagy, életre, saját öntudatra ébred, miben különbözik majd egy individuum, egy egzisztencia az emberihez képest? Az értelem szükségszerűen kitermeli majd ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket mi sem tudunk sem megrágni, sem kiköpni. Hiszen minden elme ugyanazokba a falakba ütközik. Nézhetjük együttérző leereszkedéssel Robotto rozsdamarta telepesét, ahogy mechanikus Sziszüphoszként értelmetlen célok felé törekszik, de nem tagadhatjuk, hogy ugyanolyan bénultan és megütközve torpanunk meg, mint ő, valahányszor e kérdésekkel szembetaláljuk magunkat.

Falvai Mátyás

A művészettörténet európai évszázadai I. - A középkor és a koraújkor művészete

Időpont: 2017. március 01. 17:30
Helyszín: Művészetek Háza

A földre szálló angyalok - A román kor és a gótika
Dr. Aknai Tamás egyetemi tanár előadássorozata

Az embert többnyire saját kora, saját közössége és önmaga élete érdekli a legjobban. Valószínűleg hiba volna, ha egy művészettörténeti előadássorozat ezt nem venné figyelembe. Ezért a tervezett kurzus egyes előadásai ugyan a művészetek történetének áttekintését szolgálják, céljuk azonban az, hogy a résztvevők a modern műveltségkép meghatározó jelentőségű követelményeinek értelmezéséhez is segítséget kapjanak. A kurzus nem mellékes célja, hogy a képzőművészet és építészet korszakos teljesítményeinek megismerése mellett a jelen reprezentációjával is tudatosabb, mélyebb kapcsolatot teremthessenek a sorozat hallgatói. De célja az is, hogy a műveltség más, jelenkori szféráival párhuzamosan a vizuális művészetekben is felfedezhetőek legyenek a történelmi idő jellegzetes megjelenési módjai. A négy előadás – beszélgetés az egyetemes művészettörténet európai kereszténységgel együttesen formálódó középkori periódusaival kezdődik és a kora-újkori reneszánsz, manierista művészettel, illetve a barokk és klasszicizáló korszakkal folytatódik. A modernitás megértése szempontjából a vizuális kísérlet, a felfedezés, a jelentés és témabővülések, a technikai változatosság és az értelmezésigény újszerűsége révén különösen kiemelt jelentősége van a jelzett korszakok példáinak, bemutatásra kerülő alkotásainak, hiszen bennük egyre erőteljesebb jelzésekkel mutatkozik az autonómiára vágyó alkotó ember, a modern művész alakja.

Egy-egy előadás 90 perces lesz. Az előadás végén a közönségtől érkező kérdésekre ad válaszokat Aknai Tamás, az előadó.

További előadások:

  • Április 3. hétfő 17:30 - Akik megoldották a művészet nyelvén - A trecento
  • Május 3. szerda 17:30 - Primavera… - A reneszánsz kibontakozása
  • Június 7. szerda 17:30 - Az „uomo universale” Az európai reneszánsz

Jegyár: 1000 Ft, diák/nyugdíjas 500 Ft

up