Eseménynaptár

h k sze cs p szo v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 

Hírlevél feliratkozás

Épületek

1.    Művelődési Ház

A Babits Mihály Kulturális Központ épületét 1970 áprilisában adták át a megyeszékhely lakosságának. Az intézmény eredeti neve Babits Mihály Megyei Művelődési Központ volt és nevéből adódóan nemcsak városi, hanem megyei feladatokat is ellátott.

Szekszárd kultúraszerető polgárai a megelőző időszak kis „kultúrháza” után nagy várakozással vették birtokba az akkor óriásinak számító üveg és márványpalotát.

 

Az évtizedek múlásával azonban az idő vasfoga kemény nyomokat hagyott az épületen, így szükségessé vált egy felújítás. A rekonstrukcióra 2004-2005 évek folyamán került sor, melynek keretében megújult az épület homlokzata és külső falai, valamint épületgépészeti felújítás is történt.

A 2005-ös felújítás azonban nem érintette a színpadtechnikát és a termek audiovízuális felszereltsége sem oldódott meg.

Felújításra került a színházterem nézőtere, de nem kormányzati pénzből, hanem a Szekszárd Színházi Kultúrájáért Alapítvány segítségével, állampolgári adományokból sikerül kicserélni a már elhasználódott nézőtéri székeket.

 

A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza  infrastrukturális megújulását a TIOP 1.2.1. – AGÓRA program pályázati támogatásnak és a fenntartó városunk áldozatvállalásának köszönhetjük.

A ház adottságai maradtak, technikailag azonban korszerűsödött, és mintegy 1200 négyzetméter hozzáépítésével az AGORA programban megálmodott, a XXI. századhoz méltó multifunkcionális közösségi egységek jöttek létre.

Az épület tervezője: Sulyok Balázs építész

2.    Művészetek Háza

A szekszárdi Művészetek Háza Szekszárd egyik legszebb kulturális intézménye. Átépítése után 1984 augusztusában adták át a közönségnek, azóta, mint 200 fő befogadására alkalmas kiállító és hangverseny terem tölti be kulturális, művészeti szerepét Szekszárd város életében.

Az 1856-ban alakult zsidó hitközség 1897-ben avatta fel templomát, melynek terveit Petsnik János gráci műegyetemi tanár készítette. A szecessziós épületet, mely mór stílusjegyekben gazdag, szekszárdi és környékbeli mesteremberek kivitelezték. Mint zsidó templom 1944-ig működött rendszeresen, 1957-ig pedig csupán időszakonként, mivel a második világháború idején a közel hatszáz főnyi szekszárdi zsidót Auschwitzbe deportálták, ahonnan csupán néhányan tértek haza.

Az elhagyott és ezért rendkívül leromlott állapotú templomot a Szekszárdi Városi Tanács 1971-ben vásárolta meg a zsidó egyháztól.

Az átépítés munkálatai 1981-ben kezdődtek. Az építész, az Ybl-díjas  Kerényi József maximálisan tiszteletben tartotta az épület adottságait, így a felújítás során az épületet külsőleg eredeti állapotába állították vissza.

Megmaradt az épület homlokzatán Mózes kőtáblája és ennek formáját veszi fel a felújításkor az épület elé állított díszkapu is. A díszkapu tizennégy és fél méter magas, mint maga az épület és megismétli annak belső szerkezetét.

A két manuálos, 30 regiszteres orgona, melyet a drezdai Jemlich cég 1989-ben épített, ma is az ország egyik legjobb koncerthangszere.

1984. augusztusában avatták fel a felújított Művészetek Házát.

 

A szekszárdi Művészetek Háza jelentős szerepet tölt be az ország, Tolna megye és Szekszárd város kulturális és művészeti életében. Ennek érdekében néhány évtized elmúltával szükségessé vált egy következő felújítás, egy a harmadik évezred elvárásainak megfelelő korszerűsítés. Erre az Agora projekt adott lehetőséget, melynek során Máté János szekszárdi tervező segítségével újult meg az épület és annak közvetlen környezete, a Művelődési Ház és a Művészetek Háza közötti tér.

A rekonstrukció 2013. májusában fejeződött be, melynek eredményeképpen egy csodálatos, minden mai technikai követelménynek megfelelő Művészeti palotát”kaptunk, melyben azóta is az 1897-es zsinagógaavatáson elhangzott mondat szerint munkálkodunk, mely szerint „…legyen ez az épület végtelen időkig ápolóhelye a haza és emberszeretetnek, hajléka a magyar kultúrának”.

 

3.    Placc - Ifjúsági Közösségi Tér

A Placc - Ifjúsági Közösségi Tér 2015.február 20-án nyitotta meg kapuit. A tér 2015. május 23-án kapta jelenlegi nevét: a látogatók javaslata alapján egy névadó pályázat keretén belül választottuk ezt a nevet.

A közösségi tér elsődleges célja, hogy a fiatalság számára biztosítson teret szabadidejük igényes eltöltéséhez. Legyen szó a Babits Mihály Kulturális Központ által szervezett kulturális programokról (kiállításmegnyitók, koncertek, előadások stb.) vagy csoportok, egyesületek próbáiról, illetve különböző szakkörökről – ezeknek mind otthont ad a Placc.

Nyitvatartási időben bárki igénybe veheti a rendelkezésre álló játékeszközeinket is: a szórakozni vágyókat biliárd, csocsó, pingpong és társasjátékok várják.

A Placcon található két kisterem lehetőséget biztosít kisebb létszámú rendezvények/próbák lebonyolításához, a rendezvényteremben pedig nagyobb létszámú előadások, táncpróbák, koncertek, bemutatók kapnak helyet. A nagyterem befogadóképessége 370 fő, ültetve kb. 200 fő.

A folyosógalérián modern művészeti kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.

Ha jön a jó idő, rendelkezésre áll a piactérre néző terasz, ahol kerti bútorainkon helyet foglalva élvezheti a látogató a napsütést. Kis létszámú foglalkozásokhoz, megbeszélésekhez a terasz is tökéletes helyszín lehet.

 

up